Pécs látnivalók: nevezetességei és fesztiválok 2021-ben 

 

Pécs, az öt torony városa

Dél-Magyarország gyöngyszeme

 

 

Pécs (latinul Sopianae később Quinque Ecclesiae, Quinque Basilicae németül Fünfkirchen, horvátul Pečuh, szerbül Печуј, törökül Peçuy) Baranya megye székhelye.

 

Lélekszámát tekintve az ötödik legnagyobb település, regionális központ. Lakosainak száma 142 ezer fő (2019-es adat), területe 162,77 km².

 

Nevezik a kultúra városának.

 

Magyarország legrégebbi, majd hétszázéves campusa után a tudás városának, vagy éppen a „legtörökebbnek”, utalva a megmaradt hódoltság kori épületekre.

 

A rómaiak Sopianae-nak hívták (a kelta „sop” szótő mocsarat jelent). Később az öt ókeresztény kápolnát jelölő Quinque Basilicae (öt bazilika), illetve Quinque Ecclesiae (öt templom) terjedt el, ezt a németek lefordították, és így lett Pécs Fünfkirchen.

Akárhogyan is nevezzük, építészete, történelme, virágzó kulturális élete, környezetének természeti szépsége, a szőlőtermesztésnek oly kedves mediterrán mikroklímája, a Mecsek közelsége, a karnyújtásnyira elterülő borvidék, az őshonos fügefák, a megannyi szórakozási lehetőség biztosan hazánk egyik legértékesebb városává teszik, amit érdemes akár többször felkeresni.

 

 

Igazi olvasztótégely, hiszen az itteni magyarok évszázadokon át éltek együtt törökökkel, németekkel, horvátokkal, szerbekkel, bosnyákokkal, románokkal, sőt, olaszokkal. Mindannyian hozták magukkal a saját kultúrájukat, ételeiket, italaikat, művészetüket, ami mind, mind nyomot hagyott ezen az egyedi és rendkívül sokszínű kozmopolita városon.

 

Ez is kellett ahhoz, hogy Pécs 2010-ben elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa címet.

 

 

Peuche, Pet, Pécs

 

Azt már tudjuk, hányféle névvel illették Pécset a különböző népek és korok.

 

De, honnan ered a mai Pécs elnevezés?

 

Nos, erre is több elképzelés létezik, maradjunk most a leginkább elfogadottnál.

 

Ez alapján a betelepült szlávok egyszerűen átvették az eredeti latin Quinque Ecclesias, öt templom (torony) kifejezést. Ennek megfelelője a Pet Crkvi, amiből lassan kikopott a második tag, megmaradt viszont a Pet szó, ez pedig a kiejtés és írásmód változásaival átalakult Péccsé.

 

Egyébként az ehhez leginkább hasonlító Peuche elnevezés I. László király egyik 1093-as oklevelében szerepel először.

 

 

Egy kis történelem

 

Mint oly sok pannon város, Pécs története is egészen a keltákig nyúlik vissza, igazi várossá azonban a római korban vált.

 

Az akkori vízvezetékek egyes darabjai máig fennmaradtak. 

 

Sopianae-t az I század második felében alapították a rómaiak, a második század közepén kapott városi rangot, később Pannonia Valeriának nevezett kerületének fővárosa volt.

 

Kétszáz évvel később pedig már tartományi székhelyként írnak róla a krónikák megemlítve jelentős keresztény vonatkozásait. Ebben a korszakban, a negyedik század I harmadában, létesültek a város ókeresztény temetői, a mostani székesegyház környezetében.

 

Érdekesség, hogy Pécs kezdetben a salzburgi püspökséghez tartozott.

 

Egyike a legrégebbi magyar egyházmegyéknek, a pécsi püspökséget maga Szent István király alapította 1009-ben, ezt megelőzően 998-ban a Szent Benedek-rendnek adta a szomszédos Vas-hegyet (ma Zengő hegy), illetve az itt lévő udvarházat és kápolnát.

 

Utóbbi lett az ország második bencés kolostora, felszentelése 1015-ben történt.

Az apátságban élő szerzetesek, a Zengőn termő gyógynövények használatával kiemelkedő gyógyszerészeti és gyógyító munkát végeztek.

 

Az egyháznak fontos szerepe volt abban, hogy a középkorban Pécs megkerülhetetlen kulturális központtá nőtte ki magát.

 

Janus Pannonius püspök alatt valósággal tobzódtak a művészetek, a város a humanista gondolkodás fellegvára lett.

 

Jelentős időszak volt ez a sok helyütt ma is látható épített környezet megteremtésében, amit a római kori településszerkezet újragondolása, és főképpen az egyházi, illetve védelmi funkció ural.

 

A zegzugos, kanyargó utcácskák és az impozáns terek katartikus elegye különleges hangulatot kölcsönöz a köztereknek.

 

 

Kitüntetett szerepe volt ebben az 1543-ben kezdődő, majd 150 éves török hódoltságnak, ami alaposan átformálta a kereskedővárossá előlépett Pécset.

 

Azt is mondhatnánk, hogy a megszállás alatt – legalábbis építészeti és kulturális szempontból – az egyre több keleti jegyet viselő városban paradicsomi állapotok uralkodtak. Számos, a városképet meghatározó török emlék maradt ránk ebből a korból, elég csak a dzsámikra, mecsetekre, fürdőkre, minaretekre gondolni.

 

Bár a törökök 1686-os kiűzésekor csaknem az egész várost lerombolták, a fejlődés ezt követően sem állt meg.

 

Mária Terézia 1780-ban szabad királyi város rangra emelte Pécset, ezzel szabad utat engedve a polgárosodásnak. Jött tehát az újabb aranykor, a rohamléptű iparosodás, a kereskedelem bővülése, a borászat, valamint a város újjáépítése óriási gazdasági és társadalmi fejlődést hozott magával.

 

 

Ekkor indult világhódító útjára például a Zsolnay kerámia, míg a XIX. század második felétől rohamlépésbe váltó építkezések alapvetően meghatározzák a belváros arculatát.

 

A második világháború után még jobban felpörgött az iparosítás, méghozzá a jelentős szén- és uránércbányászatnak köszönhetően.

 

A kedvező folyamatok a rendszerváltozással megálltak, az ipari szektor leépülésével Pécs gazdasági szerepe csökkent. Szerepét átvette a tudás, az innováció és kultúra, valamint az egyre jobban kiépülő szórakoztatóipar.

 

 

 

Világörökségi helyszín

 

2000-ben vette fel az UNESCO a világörökségi helyszínek közé Sopianae, a római kori Pécs ókeresztény temetőjét.

 

Az indoklás szerint a sírkamrák és kápolnák építészeti, illetve falfestészeti jegyei sokrétűen mutatják be a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak keresztény temetkezési építészetét, valamint művészetét.

 

A Dóm tér alatt már korábban feltárt ókeresztény emlékek a temetőegyüttessel kiegészülve egységes egészt alkotnak, ennek bemutatására jött létre a Cella Septichora Látogatóközpont.

 

A nyitvatartásról és további információkról itt érdeklődhetnek:  https://www.pecsorokseg.hu/

 

 

 

A tudás városa

 

Magyarország legrégebbi és egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, a Pécsi Tudományegyetem, amely 2017-ben ünnepelte fennállása 650. évfordulóját.

 

V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-én keltezett oklevelével adott engedélyt Nagy Lajos magyar királynak a pécsi egyetem megalapítására a püspöki székhelyen.

 

A három fakultás ugyan csak rövid ideig működött, azonban megalapozta a XVIII. század végén új lendületet kapó, majd a pozsonyi egyetem Pécsre költözésével 1923-tól kiteljesedő oktatást.

 

 

 

 

Pécs a fesztiválváros

 

Ünnepi játékok: a régi időkben így nevezték a fesztiválokat, amik a szórakozás és szórakoztatás legmagasabb szintjét képviselik.

 

Ha pedig fesztivál, akkor egyértelműen Pécs, ebben a városban ugyanis mindenre és mindenkire gondolnak.

 

Zene, tánc, folklór, összművészet, kulináris kalandozások vagy csak féktelen bulizás, a mediterrán hangulatára, történelmére és építészeti értékeire méltán büszke Pécs valamennyi korosztálynak feledhetetlen élményeket kínál.

 

 

 

 

Made in Pécs

 

Fergeteges zenei maraton Pécsett, nemcsak pécsieknek.

 

Ez a Made in Pécs, aminél nemtudunk jobb évindítót.

Egy nap Pécsett, több helyszín, rengeteg fellépő, valóságos koncertdömping.

 

Mégsem kell félni, hogy lemaradunk valamiről: a húszperces, gyors koncertek között ugyanennyi a pihenőidő, így könnyedén átérhetünk egyik klubból a másikba.

 

 

Mindegyik koncert ingyenes, a program tízkor kezdődik és éjszakáig tart! Következő fesztivál katt ide.

 

 

 

Csokifesztiválok

 

Kétszer is csokizhatnak a Pécsiek és a pécsre érkezők.

 

Három nap édes érzés – ezt ajánlja az Árkád Pécs Csokifesztivál.

 

A csokoládé karnevál a Zsolnay negyedben.

 

No meg igazi csokifolyókat, csokoládétengereket, a csokihegyekről lezúduló csokilavinákat, megannyi mámorító meglepetést.

 

Azoknak is érdemes elmerülni a csokicsodák között, akik féltik a vonalaikat, hiszen már a látvány is önmagáért beszél.

A láncfűrészes csokiszobrász bemutató pedig a hab, vagyis az a bizonyos rumos meggy a csokitortán.

 

Facebook oldala a rendezvények itt.

 

 

PEN / Pécsi Egyetemi Napok /

 

Hamisítatlan fesztiválhangulattal várja a felhőtlen szórakozásra vágyó fiatalokat a PEN, azaz a Pécsi Egyetemi Napok.

 

Ami minden évben alaposan felpörgeti a tavaszi időszakot.

 

A Tudományegyetem hallgatóinak fesztiválja az ország legjobb partiszórakozása.

 

 

Figyelem!

Nem csak egyetemistáknak.

Részletekért látogasson el ide:  https://www.facebook.com/penfesztival/

 

 

 

Zsolnay Fényfesztivál

 

Pécs, fesztivál, nyár?

 

 

Akkor semmiképpen ne hagyjuk ki a Zsolnay Fényfesztivált, amit az egészen elképesztő fényinstallációk és fényfestések tesznek egyedivé.

 

Na, és persze a négy napba belesűrített, a belvárosi utcákat átformáló közel kétszáz program.

 

Ezt nyújtja Magyarországon első és egyetlen tematikus társművészeti fényfesztiválja, amely immár egy világbajnokkal is büszkélkedhet.

 

A Zsolnay Light Art 3D Fényfestőverseny 2019-es győztese, Michele Pusceddu, ugyanis megnyerte a „fényfestők világbajnokságát”.

Látnivalók közül ezt imádják, akik látták már élőben.

A hivatalos weboldalon tájékozódhatnak:  https://www.zsolnayfenyfesztival.hu/

 

 

Ars Sacra Pécs

 

 Nincsen Ars Sacra fesztivál Pécs nélkül.

 

Az országos rendezvénysorozathoz minden évben csatlakozik a Pécsi Egyházmegye, hogy megmutassa a város gazdag egyháztörténeti értékeit, épített és tárgyi örökségét, érdekességeit.

 

Természetesen az ingyenes fesztiválról nem hiányozhatnak a szakrális zenei és művészeti programok sem.

 

Az időpontja ide kattintva érhető el.

 

 

CINKE Fesztivál

 

Nívós kulturális eseményekkel várja a művészetbarátokat a CINKE – Civilek Nevezetes Eseményei – Program.

 

Az évről, évre fesztiváljelleggel megrendezett rendezvénysorozat a vers, ének, zene, képzőművészet és irodalom világába kalauzolja az érdeklődőket.

 

 

 

 

Európai Bordalfesztivál

 

Borban az igazság, borban a vigasz – tartja a mondás, amit nyugodtan kiegészíthetünk a bor és a zene kapcsolatával.

 

 

Kiváló példa erre az Európai Bordalfesztivál, amit Pécs és a szomszédos Villány több mint húsz éve rendez meg.

 

A hagyományosan szeptemberi program számos kísérőeseménnyel büszkélkedhet, a jobbnál, jobb férfikarok bemutatkozása és más zenei produkciók, például a különleges pincekoncertek mellett a bormustra sem hiányozhat.

Idén is lehet jönni bővebben itt:  https://winesongfestival.hu/

 

 

Borutca vagy Sétatér

 

Hivatalosan már Sétatér Fesztivál, a pécsieknek inkább borutca.

 

A lényeg, hogy egy tradicionális kulturális, borászati, gasztronómiai rendezvénysorozatra invitálnak, aminek nagyszerű keretet ad a méltán népszerű felső Sétatér a belvárosi forgatagban.

 

A több mint egyhetes műsorfolyam évente gazdag ételkínálattal, kézműves kitelepülésekkel és megannyi ingyenes koncerttel varázsolja el a közönséget.

 

 

 

 

Sörfesztivál

 

Pécsett a sör nemzeti ital, ami nem csoda, hiszen a városban számos kisebb, nagyobb sörfőzde működik.

 

Így aztán azon sem lehet meglepődni, hogy az évről évre megrendezett Sörfesztiválon torok nem marad szárazon.

 

A kellemes nedűk kóstolgatása ráadásul nem minden: a fesztivált koncertek, valamint gazdag étel- és italkínálat teszi teljessé.

 

Gondolnak a családokra is, a gyerekeknek külön meglepetésekkel készülnek.

 

 

 

Harmonika fesztivál

 

Egykor a báltermekben kedvükre keringőztek, tangóztak az emberek, méghozzá sokszor a harmonika hangjaira.

 

A Pécsi Harmónia Fesztivál ezeket az időket idézi, ugyanakkor a harmonikamuzsika legszélesebb horizontját szolgáltatja.

 

Kávéházi koncerteket, nagyzenekari hangversenyeket, szabadtéri térzenét, látványos flashmobokat (villámcsődületek), virtuóz előadásokat.

 

 

 

Isten hozott, kedves vendég

 

Pécs ad otthont a hazai és a környező országokban élő horvátok legnagyobb szabású magyarországi találkozójának.

 

A belvárosi környezetben megtartott, évtizedes múltra visszatekintő Horvát Fesztivál kis balkáni életérzéssel fűszerezi a legmediterránabb magyar város hangulatát.

 

Fellépők és program.

 

 

POSZT

 

Akit érdekel a színház, semmiképpen ne hagyja ki a POSZT-ot.

 

Amelyet 2017-18-ban az EFFE (Európa a Fesztiválokért, a fesztiválok Európáért Program) Magyarország legjobb színházi találkozója díjjal ismert el.

 

Az Országos Színházi Találkozó előadásaira a Pécsi Nemzeti Színházba várják a nagyérdeműt.

 

A kapcsolódó fesztiválrendezvényeknek többek között a belváros, a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ ad helyet. Beruházása az Európa főváros cím megkapásakor lett kész.

 

 

 

Pécsi Táncmaraton

 

Tánc, tánc és megint csak tánc.

 

Erről szól a tánc világnapjához kapcsolódva minden évben megrendezett egyhetes nemzetközi Táncmaraton, ami szó szerint az egész várost megmozgatja.

 

A legkülönbözőbb produkciók jó része a sétálóutcában, valamint az impozáns közterületeken mutatkozik be a közönségnek, az arra járók pedig, ha kedvük tartja, nyugodtan csatlakozhatnak.

 

Ezért annyire különleges és izgalmas a táncoslábúaknak kötelező program.

 

 

 

Bor, mámor

 

Vitathatatlan, hogy a borok meghatározzák Pécs karakterét, a mediterrán éghajlatú mecsekaljai borvidék szőlőiből a legfinomabb nedűk készülnek.

Nem is lehetne tehát Pécsnél jobb házigazdája a Bor-mámor Fesztiválnak, ahol a legjobb fehérek és vörösek kerülnek az asztalra.

 

 

No meg a régió gasztronómiai különlegességeinek színe-java, így lesz a fesztivál igazi az ízkavalkád.

 

A kulináris élményeket a könnyűzenei-, folklór- és gyermekprogramok fűszerezhetjük. Utóbbit szó szerint lehet érteni, a Bor-mámor Fesztiválhoz kapcsolódva fűszerünnepet is tartanak.

 

 

 

Pécsi borvidék

 

Régészeti feltárások bizonyítják, hogy legalább kétezer termesztenek szőlőt a Mecsek déli lejtőin, a Magyarországon egyedinek számító szubmediterrán klíma és a löszös, palás, márgás kedvező összetételű talajnak köszönhetően a legjobb fajták, a cirfandli, hárslevelű, cabernet franc, furmint, chardonnay, portugieser, merlot, teremnek a pécsi borvidéken.

 

 

A rómaiak is nagyra becsülték az itt készült nedűt, Sopianae kereskedelmi központtá válásában a bornak kitüntetett szerep jutott.

A honfoglalás után a pécsváradi apátság kezdte gondozni a szőlőket, és készített jobbnál, jobb borokat.

 

Ettől kezdve folyamatosan nőtt az egyházi befolyás, a betelepülő szerzetesrendek további szőlőültetvényeket telepítettek.

 

Nem véletlen, hogy Baranya 1694-ben elfogadott címerében már ott vannak a szőlőfürtök. A XIX. századra a borászat és a hozzá kapcsolódó ipar Pécs legfontosabb bevételforrását jelentette, különös tekintettel az egyik pécsi specialitásra, az Ausztriából behozott cirfandlitra.

 

Ekkortájt alapította Littke Lőrinc a mai Magyarország területének első pezsgőgyárát, amely kisebb megszakításokkal ma is üzemel.

 

Sajnos a filoxéra járvány Pécset sem kímélte, az új telepítések után az olaszrizling vált hangsúlyos fajtává.

 

Napjainkban a borvidék területének túlnyomó része elsőosztályú minőségű, pontosan úgy, mint a pécsi borok!

 

A mai napig is a tettyei szőlőtőkék Tettye látvnivalók között szerepelnek.

Itt helyezkedik el a mésztufa barlang és a tettyei romok.

Illetve egy érdekesség, a Pécsi tüke szó, ami a régi tősgyökeres Pécsi őslakók neve. Ők a szőllőtermeléssel foglalkozat.

A tüke szó maga a szőlőtőkéből ered és máig használják a Pécsiekre.

 

 

 

Varázslatos Zsolnay

 

Ki ne hallott volna a hírneves Zsolnay porcelánról, ami a világ szinte minden pontjára elvitte Pécs jó hírét, nyugodtan tekinthetünk a város utazó nagykövetének.

Minden úgy kezdődött, hogy Zsolnay Miklós 1853-ban megvásárolta a somogyi lukafai kőedénygyárat, majd átköltöztette Pécsre és Ignác fiának adta.

 

A vállalkozás azonban tíz év alatt a csőd szélére került, ekkor lépett színre Zsolnay Vilmos, aki 1865-ben átvette az irányítást.

Különböző fejlesztésekbe fogott, 1868-ban jegyeztette be a "Pécsi Cement, Chamott és Tűzálló anyagáruk" nevű cégét. 

Az 1873-as Bécsi világkiállításon festett, égetett termékeivel nagy bronzérmet és oklevelet nyert, a király Ferenc József-renddel tüntette ki. 

 

Hamarosan elkezdett épületkerámiákat gyártani, illetve kifejlesztette azt a különleges zománcozási technikát, ami erről kezdve a Zsolnay védjegye lett.

 

A Párizsi világkiállításon megkapta a nagy aranyérmet, a Francia kormány becsületrenddel ismerte el Zsolnay Vilmosnak a munkásságát.

 

Újabb nagy lépés a kályhacsempék gyártása, illetve a porcelánszigetelők ismételt felfuttatása.

 

Közben egyre nagyobbá vált az igény a rendkívül ellenálló pirogránit építési kerámiákra, ezek díszítik a többi között a Mátyás-templom, a Nagyvásárcsarnok, az Országház, az Iparművészeti Múzeum vagy a Műcsarnok épületét. Zsolnay Vilmos nevéhez fűződik az eosin feltalálása, ez a Zsolnayt meghatározó, fémre emlékeztető eosinmáz alapja.

 

Halála után fia, Miklós, később az örökbefogadott unokaöccsök folytatják a megkezdett munkát.

 

A második világháború előtti években felfut a porcelángyártás, a vállalkozást 1948-ban államosítják.

 

 

A rendszerváltás után többféle formában működöt, míg 2013-ban ismét többségi tulajdonosa lett az így magánkézbe került Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt-nek. A Zsolnay kert megtekintése kötelező.

 

Látogatási lehetőségekkel és árakkal a weblapon olvashatnak.

 

 

 

Titkos pécsi találkahelyek, nemcsak pécsieknek

 

Zegzugos, kanyargó utcák, macskakövek, sejtelmes beugrók, ódon épületek és persze az a semmivel össze nem hasonlítható mediterrán hangulat teszi Pécset annyira romantikussá. Mondjuk ki bátran: Pécsett jó összefutni másokkal, és igazán még keresni sem kell ehhez sem a helyet, sem az alkalmat.

 

 

Azért persze vannak olyan emblematikus pontjai a városnak, amelyek külön egy picit több figyelmet érdemelnek, legyen szó randevúról, baráti találkozóról vagy csak arról, hogy még jobban megismerjük a városnak a titkait.  

 

 

 

Béke a város tetején

 

AT – így rövidítik a fiatalok a Kálvária-dombot átfúró alagút tetejét, ahonnan a fél várost megszemlélhetjük. A megkapó panorámát a székesegyház fenséges épülete uralja, ahogyan a belváros látványával is nehéz betelni.

 

 

Köszönjük a képet Kiss Csabának

 

Idő van rá bőven, a nyugalmat semmi sem zavarja, még az alattunk elhúzó autók sem tudják kizökkenteni az embert a nézelődésből. Azért azt jegyezzük meg, hogy estére az AT egyfajta bulihelyszínné válik, a diákok szívesen jönnek ide egy kis ad-hoc szórakozásra.

 

 

 

Belvárosi találkozó a Kossuth téren

 

Minden városban kell lennie egy olyan találkozási pontnak, ahova bekötött szemmel is könnyen el lehet jutni.

Pécsett ilyen a történelmi belső rész déli felén található, teljesen szabályos téglalapot formáló Kossuth tér, amit számos érdekes épület határol.

 

 

Látványnak sem utolsó: innen szinte bárhová könnyen el lehet jutni, ezért annyira népszerű a pécsiek körében.

 

 

 

Középkori egyetem, és ami mögötte van

 

Pécs egyik legújabbkori attrakciója középkori.

 

Nincs ellentmondás, ugyanis a székesegyház mögött, a kétezer-tízes évek közepén rekonstruálták Magyarország első egyetemének 1664-ben lerombolt épületét.

 

 

A szobor- és oszlopmaradványok, a faragványok és falak önmagukban is méltó a látogatásra, minket azonban most az épületet körülvevő park érdekel.

 

Hiszen a szökőkutak, kerti ösvények és a rengeteg zöldfelület ideális társasági hely. Könnyű sétára vagy akár piknikezésre is kiváló!

 

 

 

Ahonnan minden látszik

 

Nemtudjuk biztosan, hogy az esti szórakozás előtt a legideálisabb találkozóhely, ha viszont picit több időt szánunk az ottlétre máris melegen ajánlható a Havi-hegyi csúcs.

 

 

Lehet kocogni, sétálni, andalogni, hogy aztán a hegy tetejéről elénk táruljon Pécs látványa. Különösen este lenyűgöző a fények játéka, szerelmeseknek kihagyhatlan!

 

 

 

Látványosság a központban

 

Sokak szerint Pécs legszebb közterülete a Széchenyi tér.

 

Nem akarunk igazságot tenni, annyi viszont bizonyos, hogy itt év minden napján zajlik az élet. Egyrészt a pécsiek szívesen adnak egymásnak randevút a téren, másrészt a turisták körében is rendkívül népszerű hely.

És nem véletlenül, hiszen a városunk legközpontibb részén mindig történik valami.

 

 

Az impozáns tér látványos programoknak, koncerteknek, kulturális eseményeknek ad otthont, nyáron különösen jól jön a szökőkutak hűsítő közelsége.

 

Érdemes itt elidőzni, hiszen körben olyan műremekek láthatók, mint Gázi Kászim pasa dzsámija az óránként zenélő toronyórás Városháza, a Megyeháza, a Nádor szálló vagy az Irgalmasrendi templom.

 

Aztán a nagyszerű találkozási pontként is szolgáló Hunyadi János szobor, a szentháromság-szobor és a fantasztikus Zsolnay-kút.

 

 

 

Pécs látnivalók , látnivaló - nevezetességek

 

Mondjunk legalább egy látnivalót, amiért megéri Pécsre menni?

 

Nos, ilyet nem tudunk!

 

Egyet nem, sokat viszont annál inkább.

 

Ezeket a különleges Pécsi látnivalók elérhetők pdf formában is a neten. Egyedi vagy egyszerűen csak szép helyeket gyűjtöttük csokorba a régmúlttól egészen napjainkig. Pécs térkép infóponton kapható.

 

Illetve Pécs nevezetességei ppt formában is megtekinthetőek.

 

 

 

Zsolnay kulturális negyed

 

A Zsolnay porcelánról mindenkinek rögtön beugrik Pécs, a város pedig igyekszik minél élőbbé tenni ezt a régi és erős kapcsolatot.

 

Ezt a célt szolgálja a gyár egykori területén kialakított, és 2014-ben a hungarikumok sorába lépett 5 hektáros ZsolnayKulturális Negyed, ami a kultúra és művészetek fellegvára, európai összehasonlításban is egyedi attrakció. Állandó kiállításai a Zsolnay-család hagyatékát őrzik, míg az időszakos tárlatok a legkülönbözőbb témákban várják a látogatókat.

 

 

Gondolnak a gyerekekre is, őket az Öveges professzor kísérleteit felidéző játszóház, a Labor- Interaktív Varázstér, valamint az 1985-ös Nintendo-tól kezdődően a számítógépes- és videójátékok generációit bemutató Játechtér várja. Utóbbi olyan történeti kiállítás, ahol mindent ki is lehet próbálni.

 

Az egész családnak tartalmas szórakozást kínál a Planetárium – a pécsi csillagvizsgáló volt az ország első optikai planetáriuma –, míg a Varázsórán látványos fizikai kísérleteken vehetne részt a tudományok iránt érdeklődők.

 

Vannak játszóterek, kávézók, kézműves üzletek, éttermek és sétányok, a megannyi meglepetést rejtő parkot tizenöt védett műemléképület és nyolcvannyolc Zsolnay-szobor díszíti.

 

A parkba ingyenes a belépés!

 

 

 

TV-torony: legek a felhők felett

 

Pécs a „legek” városa is, itt működik Magyarország legrégebbi egyeteme és a legkisebb állatkert, míg kicsit odébb, a Mecsekben felszállhatunk legrövidebb úton járó kisvasútra – utóbbival alig 500 métert lehet megtenni.

 

A „legek legjét” viszont nem a földön, sokkal inkább a felhők között találjuk. A kisvasúthoz egészen közel, a Misina csúcsán adták át 1973-ban a pécsi tévétorony kilátó, ami a maga 197 méterével a legmagasabb épület az egész országban.

 

 

Eredetileg 191 méteresre tervezték, azonban 1995-ben egy antennacserét követően további hat métert nőtt.

Gyorslift visz a toronyban működő, üvegfalú étteremig, illetve a felette lévő kilátőteraszhoz, ahonnan jó időben Horvátországig elláthatunk. Természetesen Pécs mindegyik porcikáját megfigyelhetjük pontosan úgy, mint a környező hegyeket vagy a Baranyi-dombságot.

A torony weblapja.

Miután kigyönyörködtük magunkat, megnézhetjük a presszószinten berendezett dínókiállítást benne egy újabb „leggel” Magyarország legrégebbi dinoszauruszának rekonstruált szobrát. Érdemes elidőzni az ugyanitt berendezett Mecsek terepasztalnál, míg télen kipróbálhatjuk a torony mellől induló sí- és szánkópályát.
 

 

 

A pécsi dzsámi

 

Kelet és nyugat misztikus találkozása, Pécs egyik jelképe, egyben hazai török építészet egyik legjelentősebb alkotása Gázi Kászim pasa dzsámija.

Előszeretettel neveznek egyszerűen pécsi dzsáminak, holott évszázadok óta katolikus templom.

 

A helyén eredetileg a Szent Bertalan templom állt, ezt rombolták le a törökök, majd a köveiből 1543. és 1546. között felépítették a száz lépés hosszú és ugyanennyi széles dzsámit.

 

 

Minaretjét a XVIII. század legelején alakították keresztény templommá, a minaretet 1766 körül bontották el az épületet megkapó jezsuiták. 1939-ben a barokk torony helyére egy félkör alakú épületelemet illesztettek, ide később freskó és orgona került.

 

Kriptarendszerét 1967-ben építették.

Ma már Gyertyaszentelő Boldogasszony-templomnak nevezik, régi jegyeinek többsége, így négyszögletes középrésze és az ezt lezáró kupola azonban megmaradt.

 

Ezért Európa legészakibb épségben fellelhető dzsámijaként tartják nyilván. A falakon több helyütt megmaradtak a Koránból vett idézetek, az eredeti díszes imafülke Mekka irányába tájolt, a szenteltvíztartó Gázi Kászim pasa fürdőjéből származó mosómedence.

 

 

 

Zoo a hegyen

 

Több száz állatnak, köztük számos egzotikus fajnak ad otthont a Pécsi Állatkert. Vannak kenguruk, oroszlánok, majmok, bengáli fehértigris, leopárd, említésre méltó a madárállomány, és természetesen a gyerekek nagy kedvencei, a szurikáták sem hiányozhatnak, nekik külön játszóvárat építettek.

 

Az állatkert kialakítása a 1960-as évek elején, társadalmi munkában kezdődött.

 

2013-ban indult az állatkert teljes átépítése, ami 2016 májusában fejeződött be. Minden szempontból modern és minőségi intézmény született benne egy 100.000 literes akváriummal, amiben szirti cápák is úszkálnak és fókák.

 

 

A Pécsi Zoo kialakításakor különös figyelmet fordítottak arra, hogy az állatokat közelről láthassák a vendégek, ugyanakkor ne zavarják meg az életritmusukat.

 

Belépők és nyitvatartás kattintson ide.

 

Nem hiányozhat az állatsimogató, különleges élmény az állatetetés, különböző időpontokban a hüllőknek, halaknak, óriáskígyóknak, krokodiloknak vagy akár a nagy szőröstatunak adhatunk finom falatokat.

 

 

 

Szerelmesek városa

 

Az egy főre eső lakatfalak számát tekintve Pécs országos összehasonlításban biztosan az élmezőnyben tanyázik.

 

Kevés olyan városunk van, ahol ennyi helyen adtak egymásnak zálogot, pontosabban lakatot a szerelmesek. Magyarországon elsőként a belvárosi Janus Pannonius utcában, a Nagy Lajos Gimnázium mögött, két szomszédos vaskerítésen jelentek meg a lakatok.

 

 

Valószínűleg kezdetben szó sem volt szerelemről, a szóbeszéd szerint 1971-ben a végzős diákok iskolai szekrényük lakatjaitól szabadultak meg ezzel a szokatlan módszerrel. Később aztán a párok vették át a stafétabotot, mostanra pedig a turisták is előszeretettel hagynak így nyomot a városban.

 

2013-ban a Sétatér keleti végén kifejezetten erre a célra létesült lakatfal, ezt Bodrogi Gyula avatta fel, azonban a városnak más pontjain, így a dzsámi korlátján is egyre több lakattal lehet találkozni.

 

 

 

Mindenki előtt nyitva áll a zsinagóga

 

Bár a török idők előtt is voltak zsidók Pécsett, a hódoltság után mégis csak lassan tudtak visszatérni. Ennek oka, hogy 1692-ban a pécsi polgárok megesküdtek, hogy csak katolikusokat engednek letelepedni. Idővel mégis felépülhetett a zsidó iskola és a Nagyzsinagóga, melynek istentiszteletei a kezdetek óta nyitottak valamennyi vallás hívei előtt. Ezt hirdeti „Az imádság háza minden nép számára” felirat a főhomlokzaton. Az 1869-ben felavatott zsinagóga éke az orgona, a 24 regiszteres 1534 sípos hangszer Angster József munkáját dicséri.

 

 

Ókeresztény mauzóleum

 

A 4. század végéről származó kétszintes épület, a felszínen álló kápolnát cella memoriaeként használták innen lehetett lejutni a föld alatti kriptába. Kezdetben egy faragott szarkofág volt benne, később a sírkamra bővítésével még kettőt helyeztek el. Az északi falán Ádám és Éva története, az oroszlánok vermébe vetett vértanú Dániel próféta és az életfa látható. Keleti részen egy krisztogram, az alatta lévő fülkében egy trónuson ülő alak torzója látható.

 

 

GYIK

 

Hol tudok nevezetességekhez információkat kapni?

Fesztiválok érdekelnek, azokat is megtalálom?

Megszállnék Pécsett segítenek szállást találni?

 

Mikor érdemes Pécs látnivalóit megtekinteni?